2016. július 30., szombat

9. fejezet - Bábok

Dzsudzsi

Az ajkai annyira puhák, annyira illenek az enyémekhez. Kezemet a csípőjére csúsztatom, ő pedig közelebb férkőzik hozzám. Az agyam azonnal kapcsolatba lép a lenti agyammal - ha érted mire gondolok. Egyikőnk se habozik, szinte faljuk egymás ajkát, nyelvét. Kissé a mosogatóhoz nyomom, várom, hogy ellenkezzen, de ő megpróbál még egy kicsit hozzám préselődni.
- Balázs... - kezdi, de én az ajkára teszem az ujjamat miután már nem csókolózunk. Lihegve nézek rá, ő pedig csak megrázza a fejét. A kedvem - és más is - egyből lelombozódik, ahogy megpróbál eltaszítani magától. 
- Tényleg nem tudom mi ütött belém, bocsáss meg! - kérem de ő csak megvonja a vállát, mintha mi se történt volna. 
- Reggeli után hazamegyek, jó? - kérdezi mire én csak megrázom a fejem. Nem szólok semmit, úgyis tudja mit mondanék: szükségem van rád. Mint egy idióta, szerelmes hülye gyerek. Brigi elém pakolja a reggelit, ami most egyáltalán nem esik jól, pedig fantasztikusan néz ki. Csak az agyam még mindig az öt perccel ezelőtti dolgokon forog. 
Brigi elindul felfele, hogy felöltözzön én pedig mosogatni kezdek. 
Mit érzek? Nem tudom, de egyet biztosan tudok, mégpedig, hogy kedvelem ezt a lányt, és nem véletlen csókoltam meg. Tudnom kellett, hogy mit érzek, és hogy Ő mit érez. Hülyeség kijelenteni, de lehet, hogy ugyanazt érezzük mindketten. Csak még mindig nem tudom mi van köztünk, és ez kiakaszt. 
Sóhajtva igazítom meg a hajamat a tükör előtt állva miközben Brigi lesétál a lépcsőn és a cipőtartóhoz megy. Minden lépését figyelem, várom, hogy megforduljon, odajöjjön hozzám és megcsókoljon. Szeretném, akarnám. 
- Indulhatunk? - kérdezem és nem nézek rá. Felkapom magamra a napszemüvegemet, így nem látja, ha csak őt vizslatom. Felkapja a cipőjét majd biccent. Elindulunk, de az ajtóban visszafordul. Az arca így csak pár milliméterre van az enyémtől. Legszívesebben az arcára tenném a kezem, de így csak nézem, várom, hogy mondjon valamit.
- Figyelj... 
- Igen? - suttogom ő pedig felnéz rám. Látom a vívódást a szemeiben. Nem tudom mire gondol, habár lehet nem is szeretném tudni. 
Nagyot sóhajt majd végre megszólal:
- Semmi. - És ezzel a kocsihoz megy, beszáll majd én is követem. Amikor már én is bent ülök a kocsiba, szótlanul rám néz majd nagyot sóhajt. Hogy mennyit tud sóhajtozni! Előkapja a telefonját és végiggörget az üzenetein. Nem lesem meg, de a szememet kiszúrja egy név: Kádi. Szóval Kádár. Értem én, nem is zavar, csak mosolyogva szedném ki a kezéből a telefont, hogy kitöröljem Tamás számát. Mi tett ilyenné? A mellettem ülő barna hajú lány, aki fenekestül felborította az életemet. 
Mondhattam volna neki, hogy maradjon velem még egy kicsit. Vagy hogy aludjon még egy napot itt. Azt AKARTAM, hogy ne menjen el, ne legyen szótlan. De én csesztem el. Én csókoltam meg, mert a hülye vágy megint erősebb volt nálam. Én tényleg csak azt akartam, hogy érezze: kell nekem
Az út csendben telik, egyikőnk se szól, Brigi egyszer felnevet, majd felém kapja a fejét. Barna szemeivel engem néz, majd lehunyja a szemeit. A kezemet automatikusan a combjára tenném, de megacélozom magam és inkább csak tovább vezetek. 
- Megérkeztünk - szólalok meg kis idő múlva és leállítom a kocsit. Brigi felkapja a fejét, de nem mozdul az ülésből. Látom, ahogy vívódik: rám nézzen, vagy csak kiszálljon és bemenjen a házba? 
Egyszerre szállunk ki a kocsiból, de én azonnal az ő térfelére megyek és elkapom a kezét.
- Brigi, várj! Csak annyit akartam mondani, hogy én egyáltalán nem bántam meg a csókot! És ha tehetném, akkor újra és újra megtenném. Ha azt akartad, hogy sajnáljam, akkor tévedtél. Egyáltalán nem sajnálom! 
Brigi megrázza a fejét majd a lakásához megy. Követem, hallani akarom, ahogy hozzám szól.
- Nem kell sajnálnod. Mindkettőnk hibája volt - mondja hirtelen én pedig elképedve nézem a lányt, aki most törte össze a szívemet. Pedig csak nem rég jöttem rá, hogy nekem van olyanom is. 
- Hibája?! Te normális vagy? Ez egyáltalán nem volt hiba! - mondom felemelt hangerővel. Elhátrálok tőle, közben csak Őt nézem. Nem kellett volna azt mondania, hogy hiba. Jobb lett volna, ha semmit nem mond! Megrázom a fejem miközben kinyitom a kocsim ajtaját. Brigi szeme se rezdül, csak engem néz miközben ő is fél lábbal már a lakásban van. 
- Én most bemegyek - jegyzi meg halkan, mégis tisztán hallom. Szótlanul beszállok a kocsiba majd elindulok az úton. Elegem van ebből a lányból, elegem van abból, hogy úgy játszik velem, mintha valami baba lennék. És miből van még jobban elegem? Hogy tetszik ez az egész. Hogy akarom őt és a hülye kis dolgait. 
A zenelejátszó átvált a helyi rádióra, ahol éppen egy Horváth Tamás zene megy, azt hiszem a Táncol velem a világ. Az ujjaimmal finoman dobolok a zene ritmusára, miközben a kocsi halkan zúg a sztrádán. 
A kocsit az egyik közeli szupermarketnél állítom le és kiszállok belőle, azzal a tudattal, hogy most bevásárolok és veszek magamnak egy hatalmas doboz sört amit otthon megiszok. Nem szokásom inni, tényleg. De azt hiszem ez most különleges alkalom. 

- Balázs! - köszön rám egy apró termetű kisfiú, akinek már a hangja is ismerős. Aztán megfordulok, és Brigi kisebbített, fiúsított mását látom magam előtt. Tomi boldogan mosolyogva áll előttem, mellette az anyukája. 
- Szia, kisöreg - guggolok le elé miután köszöntem az édesanyjának is. - Rég találkoztunk már.
- Szerinted melyiket vegyem meg? - mutat fel két bábut én pedig elnevetem magam. Az egyik kezében a kis Dzsudzsák van a másikban pedig Kádi. Felnézek az anyukájára, aki mosolyogva rázza a fejét. 
- Kifizetem mindkettőt, rendben? - kérdezem de ő csak megrázza a fejét. Tiszta anyja-lánya! - Ragaszkodok hozzá, szeretném ha Tomi hazavinné mindkettőt és az egyiket oda adná Briginek! 
- Rendben - szólal meg ugyanolyan lágy hangon mint ahogy a lánya szokott. A pénztárhoz megyünk és - némi megbámulás és sugdolózás után - kifizetem a két bábút amit Tomi hangosan nevetgélve megköszön. 
- Hagyd, hogy a nővéred kiválassza melyiket szeretné, és utána egyből hívj fel, rendben? Itt a számom - írom le egy papírra a telefonszámomat majd átadom a kisfiúnak aki mosolyogva néz fel rám. 
Elköszönök tőlük majd hazaindulok.
- Úristen, az Ő! - hallok egy halk sugdolózásnak szánt mondatot de nem kapom azonnal oda a fejem. Csak amikor a két lány oda lép hozzám és szótlanul, mosolyogva néznek rám. 
- Sziasztok - fordulok feléjük kedvesen, ám kissé sietősen mosolyogva. Az egyik szőke, a másik pedig barna hajú, mindketten huszonegy-pár évesek.
A szőke közelebb lép hozzám és a kezét nyújtja. A zsebemben kezdek kotorászni tollért, vagy valami íróeszközért.
- Nem aláírást akarunk - szólal meg a barna hajú én pedig felvont szemöldökkel nézek vissza rájuk. 
- Akkor mit? Képet? Vagy a telefonszámomat? - nevetek fel saját viccemen, de a lányok arckifejezését látván lefagy a mosoly az arcomról. 
- Úgy tudjuk ismered Hegyvégi Brigit. Tudod mi a barátai vagyunk - mondja a szőke. Magára majd a barna társára mutat. 
- És ha azt mondom, hogy nem ismerem?
A lányokat látszólag meglepte a kijelentésem, de acélos tekintettel néznek engem miközben a szőke közelebb lép hozzám és a karomat kezdi simogatni. 
- Meg kell tenned nekünk valamit. Vagy ha nem, akkor Brigi megtudja, hogy miket tettél régen. Tudod, sok lány tudna mesélni a rossz Balázsról.
Pislogás nélkül meredek a szőkére majd elhátrálok. Azok ketten vigyorogva, gonoszan néznek engem. Hogy lehet két kislány ennyire ijesztő? Nem hogy tanulnának, vagy sportolnának. 
- Nem ismerem Brigit - mondom ki hirtelen és még magam is elhiszem. - Nem ismerek semmiféle Hegyvégi Brigit, sajnálom.
A két lány összehúzott szemekkel méreget majd egyszerre legyintenek és el is mennek. Egy ideig még magam elé bámulok majd beülök a kocsiba. Miért tagadtam le? Ennyire fáj, hogy visszautasított? 

Később már otthon vagyok, meglepő módon a konyhába lépek be először és kipakolom a cuccokat a kosárból. 
- Megint nincs kinek vacsorát csinálnom - jegyzem meg magamnak majd szomorkásan elmosolyodok. Ekkor csörren meg a telefonom, amit azonnal felkapok, meg se nézem, hogy ki hív.
- Balázs? Hegyvégi Tamás vagyok, tudod, Brigi tesója - szól bele halkan, már már suttogva a kedvenc kis barátom.
- Na, kit választott? 
A szívem kihagy egy dobbanást, amikor meghallom a válaszát:
- Téged - mondja Tomi én pedig lehunyom a szemem és automatikusan elmosolyodok. - És úgy, hogy becsukta a szemét. Szóval a sors is téged akar a tesóm mellé.
Halkan felnevetek majd elköszönök Tomitól - persze miután megkértem, hogy ne adja ki senkinek a telefonszámomat - és örömittasan összedobok egy jó kis kaját magamnak. 

7 megjegyzés:

  1. Ez de aranyoos!😍😍
    A cukiság faktorom kiakadt!😂
    Siess a folytatással!💌

    VálaszTörlés
  2. Nagyon-nagyon aranyos lett ez a rész is :) :* <3 Imádom az egész történetedet. Rég óta olvasom, de még csak most jutottam e odáig, hogy kommenteljek :) Imádom az írásaid, oda meg vissza vagyok ezért a történetért :)
    Folyamatos olvasód vagyok/leszek a továbbiakban :)
    Imádom a karaktereidet, Briginek a kislányos, mégis makacs természetét, Balázs kitartóságát na meg persze a sármosságát, és a kis Tomit is :) Nagyon aranyosak <3
    Szeretem olvasni a történetedet, mert nem egy inden napi történetről van szó...
    Imádom, hogy leírod a szereplők gondolatait, olykor piszkos fantáziájukat. :D
    És végül, de nem utolsós sorban szót kell ejtenem a történet szálairól!-Van úgy, hogy már alig várom, hogy egy következő részben kibontakozzon a várva-várt "szál" :D <3 -Ez kimutatja a történet iránti imádatomat" :)
    Gratulálok :* <3

    Üdv: Aki nagyon, de nagyon várja az új részt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Nagyon köszönöm a kedves szavakat, örülök, hogy tetszik a blog és remélem ezentúl is olvasni fogod :)
      Brigit megpróbálom mindig is egy olyan személlyé formálni akit nem mindig kedvel a közönség. Balázs pedig Balázs, őt vagy utáljuk vagy szeretjük, de nem tudunk elnézni mellette. :) a kis Tomi pedig, hát ő a legjobb mindenben :D
      Szombaton új rész, addig jó várakozást. :D
      -Bri

      Törlés
    2. Hát persze, hogy olvasni fogom :) Várom nagyon az új részt :)

      Törlés
  3. Megint én vagyok ;) Tudom reggel azt mondtam, hogy akkor elolvasom de nem jutottam odáig >< Szerintem már előre tudod, hogy mi a véleményem :DD IMÁDOOM <3 Alig várom a szombatot :) (Bár kicsit furcsa lesz, hogy nem kedden hozod :()

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Vani :D <3
      Naggggggyon örülök, hogy tetszik :*
      hát, ilyen ez :(
      -Bri

      Törlés